H A   A   F A L A K   M E S É L N I   T U D N Á N A K  –  A   M A L O M   L E G E N D Á J A

Tudtad, hogy egy régi gőzmalomban vagyunk?

A kezdeti hőskor – avagy Dr Száz Gézáné esete a Malommal

Élt egyszer Veresegyházon egy gazdag asszony, Dr Szász Gézáné, aki férje révén jókora birtokra tett szert és nem nézte jó szemmel a többórás sorállást a vízimalmokban a gabonájával. Ezért 1922-ben dühében felépíttette az akkori idők legkorszerűbb gőzmalmát, amit saját magáról nevezett el, így mindenki Anna-malom néven emlegette. Mechwart-féle hengerszékekkel, gőz meghajtással működött és az épülethez tartozott egy 27 méter magas kémény is.

Az első átalakulás – avagy Feri bácsi, az utolsó molnár

A háború után, a malom örököse helyrehozta a károkat és olajütőt kezdett üzemeltetni az épületben. Így újra szebb éveket látott a Malom.
Feri bácsi volt az utolsó molnár. Sajnos ő már nincs köztünk, de a történetei velünk maradtak. Tóni néhány éve meglátogatta és a beszélgetés során az egyik legérdekesebb élményeként mesélte el, hogy 1945-ben az orosz csapatok bevonulása után az ’50-s évek elejéig két géppisztolyos kiskatona társaságában őrölte a búzát. Aztán egy politikai feljelentés következtében börtönbe került mind a tulajdonos, mind pedig a molnár, és bár felmentették őket, az épület sorsa megpecsételődött.

A hanyatlás – avagy pályakerítés a kéményből, gépfegyverek és tankok a fém tartozékokból

A mezőgazdaság is csendes hanyatlásnak indult, az Anna-malmot államosították és pusztulni hagyták. A kazánházat és az ekkor már elavult gépsort összetörték, a „vas és fém” országát gazdagították a maradványokkal. Nem tudni mi lett a sorsa az eszközöknek, az oroszok elvittek mindent ami fémből volt. A kéményt is lebontották és pályakerítést építettek belőle – a gőz meghajtás 3 méter átmérőjű kútja most is megtalálható a hátsó kertben. Innentől üresen állt az épület, a helyi MGTSZ gabonát tárolt benne. Az épület 3 szintjén csörlős gépekkel 9 vagonnyi gabonát mozgattak, ami megrázó mennyiség. Gondoljunk csak bele, ahogyan itt ülünk most! Ezután a fóti Vörösmarty TSZ kezébe került a malom, ekkor újították fel a tetőt az állagmegóvás érdekében. Más fejlesztés sajnos már nem történt akkoriban. Az épület egyre lepusztultabb állapotba került, terménybolt üzemelt benne, aminek jelentős forgalma volt. Itt ér véget a történet. Az 1992-es Gödöllői Hírlap egyik cikke azzal zárja a sorait, hogy „Vajon hogyan mentsük meg a pusztuló ipari műemléket?”.

Az újraéledés…immár étteremként – főhajtás az épület eredeti funkciója előtt: szalmából van a kerítés, búza nő a kertben és friss kenyér sül a konyhán, az egykori gőzmalom kazánházában. Mi ez, ha nem második fénykor?

A rendszerváltás után magányosan állt az épület, amíg egy magánszemély megvette és éttermet álmodott benne és jó ízléssel funkcióknak megfelelő tereket alakított ki benne.
Ekkor talált rá és szeretett bele az épületbe Tóni. Hatalmas fantáziát látott benne és 2011-ben kibérelte a Malmot. A belső tereket két fiatal belsőépítész lánnyal alakította ki, méghozzá olyan céllal, hogy a hangulat is tükrözze a cég küldetését: a hagyományok, értékek megőrzése mellett kortárs elemekkel vegyülve, modern, letisztult érzést adjon az idelátogatóknak. Immáron 9 éve ad otthon éttermünknek, a Katlan Tóninak ez a csodás, emlékekkel, értékekkel teli épület. Nagyon szeretjük. Évről évre többen ismerik és szeretik meg és csatlakoznak a küldetésünkhöz. Hiszünk abban, hogy újra és újra megújulva tudjuk igazán megőrizni értékeinket.

Köszönjük nektek, hogy étkezésről étkezésre velünk tartotok ezen az úton és kívánjuk nektek, hogy legalább akkora gyönyörűségetek legyen az itt töltött időben, mint amekkora örömet nekünk okoz, hogy ebben az épületben élhetjük mindennapjainkat❤️.

Forrás: Novotny Antal tulajdonos korábbi interjúja .Kovács Ferenccel